Egyiptomnak, az idők homályába vesző története különösen alkalmas arra, hogy megejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet.
Ilyen a vészt hozó múmiák meséje (a sírkamrák feltárásához kapcsolódó átok). A Fáraó Átka.
Ez a legenda, annak a véletlen eseménynek köszönheti születését, hogy Lord Carnarvont (Tuthanamon fáraó sírjának egyik felfedezőjét), megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott, és belehalt….
A lapoknak több se kellett, azonnal világgá kürtölték a "szenzációt", hogy a tudós lord a Fáraó Átkának lett az áldozata….
Ezt a sírkamra bejárata felett olvasható feliratra alapozták "Gyors szárnyakon jár a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni". (A lord elkövette a szentségtörést, és két napra rá, utolérte az "Átok".…)
Meg kell jegyezni, hogy, ilyen feliratot a királysír előtt nem találtak (igaz erre sokan azt mondják, hogy a lord maga dugta el…), az sem igaz, hogy két napra rá érte el az Átok. A kutatást 1906.-ban kezdték meg, 1922.-ben bukkantak Tuthanamon sírjára, és a végzetes csípés, csak egy évre rá, 1923.-ban érte utol a lordot, aki közvetlenül az expedíció előtt két súlyos műtéten esett át, legyengült, idős szervezete nem bírta legyőzni a fertőzést….
Mindenki ismeri a hírgyártás lélektanát. Átlagos, mindenapi esetek senkit sem érdekelnek. Halálos légycsípés akkoriban gyakran fordult elő, ezért "adták el" a hírt, a Fáraó Átka címmel….
Később a sírkutató társaság egy második tagja is meghalt. Az újságban rögtön olvasható volt: "Íme a második áldozat!"
Ezután egy harmadik haláleset is bekövetkezett. De a riporterek (eléggé furcsán számolva), már KILENC áldozat tragikus esetéről számoltak be. A következő "hírben", már arról lehetett olvasni, hogy 21-en haltak meg a fáraó sírjának megbolygatói közül….
"Végre az utolsó emberre is lesújtott az Átok, meghalt Howard Carter! (Lord Carnavon munkatársa)". Az ebben a formában megfogalmazott hír bejárta a világsajtót, és megborzongatta a misztikumra hajlamos lelkeket, és bekerült okkult könyvekbe is.
Pedig a valóság, a következő volt: A sírkamra feltárásánál 26-an voltak jelen. Közülük "mindössze" HETEN haltak meg. Nem megdöbbentő egymásutánban, hanem 17 év alatt. A halálesetek bekövetkezése után, legtöbbször egészen hétköznapi betegséget (tüdővész, érelmeszesedés, stb.) jelöltek meg az orvosok, a halál okaként. Az elhunytak, egyébként jellemzően idősek voltak.
Mint mondottam ez a valóban megtörtént eset szülte a legendát, a Fáraó Átkáról. Időről időre, azonban történtek megmagyarázhatatlannak tűnő halálesetek, amik tovább táplálták a hitet, az Átokban hívőknek, de ha az Átok valóság lenne, mindenki, aki belépett a sírkamrákba, meg kellett volna, hogy haljon. Márpedig az elhunytak száma, az összes belépőhöz viszonyítva (ha lehet ilyet mondani…), nem volt "jelentős".
A tudósok, megpróbáltak utána járni a legendának, és több (ilyen látszólag megmagyarázhatatlanul elhunyt esetében), exhumálást végeztek. A halál okaként egyetlen közös elemet találtak. (Ezt megtalálod fölül, jobb olbalon, a "Penészirtás, és…" menüpontra kattintva, az "érdekességek" között….
Tehát valamiféle alapja mégiscsak van a legendának, de nem úgy, és nem az, ahogy az újságok bevitték a köztudatba….

A továbbiakban nézzünk egy "múmia történetet", a végén, pedig a múmiákkal kapcsolatos néhány meglepő, de valódi történetet olvashatsz.
Ennek a históriának két változata is létezik, ami "gyanússá teszi" a hitelességét…
Egy angol úr, megszerezte egy tébai papnő múmiáját. Alighogy megérkezett Londonba, családját egyik baj, a másik után érte. Hogy mik voltak ezek ? Nos, a történet tapintatosan hallgat erről…
De mégis szenzációt robbantott ki. Mert (állítólag) a múmia koporsójának a fedelét elküldték egy fényképészhez, hogy fotózza le, mivel rá volt vésve a papnő képmása.
Néhány nap múlva a fényképész rémülten közölte, hogy a felvételt saját kezűleg készítette el, a lemezhez senki nem férhetett hozzá, és mégis szörnyű dolog történt. Előhívás után nem a koporsófedél, hanem egy élő asszony, gonoszan villogó szemű képe jelent meg.
Erre a család is megijedt, és szabadulni akart a "gyanús szerzeménytől", és a British Múzeumnak ajándékozták. A szolga, aki vitte, egy hét múlva meghalt. Segítőtársa megbotlott, és összezúzta magát.
A Múzeum igazgatósága szintén le akarta fényképeztetni a koporsót. A fényképész nem volt megelégedve a világítással, ezért a felvételt másnapra halasztotta. Hazamenet, amikor kiszállt a földalatti kocsijából, az ajtó szétroncsolta a hüvelykujját. Segédje, otthonában, vérben úszva találta az egyik gyerekét, aki a betört ablaküveg cserepeivel sebezte meg magát.
Egy fiatal egyiptológus, aki tanulmányt akart írni a múmiáról, hirtelen megbetegedett és meghalt.
Az egyik látogató tréfás megjegyzést tett a múmiára, s másnap felmondtak neki. Fiát az őrültek házába szállították, az a cég pedig, amelybe vagyonát fektette, megbukott.
Sőt, időközben az is kiderült, hogy a múmia felfedezőjének, néhány nap múlva le kellett vágni a jobb karját, mert fegyvere véletlenül felrobbant. Egyik társát (ugyancsak véletlenül) agyonlőtték, egy másik bánatában halt meg, mert elvesztette az egész vagyonát.
A Múzeum igazgatósága ekkor másolatot készíttetett a múmiáról, és az eredetit eldugták a pince egy félreeső zugában, amit később egy amerikai vásárolt meg. Becsomagolták, először vasútra, aztán egy Amerikába induló hajóra tették fel. A hajó neve mindenki által ismert: Titanic….
Fontos azonban tudni azt, hogy a Titanic 1912. április 12-én süllyedt el. A történet "eredeti", első verziója azonban már 1904.-ben, angol újságokban megjelent. Ezt a Dresdener Nachricten című lap, 1904. évi 271-es számából tudjuk.
Tehát bizonyos, hogy a történet végét, később fűzték hozzá az első verzióhoz, nyílván azért, hogy így kerekebb legyen a történet….

Az egyiptomi birodalom, hihetetlen mennyiségű múmiát hagyott örökül annak az utókornak, aki sokáig nem tisztelte ezeket a holttesteket. Még a múlt században is gyakori látvány volt, hogy különböző gőzgépek (gőzmozdonyok) fűtésére, a nagy mennyiségben rendelkezésre álló múmiákat használták fel….
A hatalmas mennyiség tehát gyorsan megcsappant, amit fokozott az a "divattá vált" szokás, hogy a turisták (főleg a tehetősebbek), szintén jelentős mennyiségben vásárolták, és vitték haza, mint szuvenírt. A barátaiknak partikat rendeztek, és végül, a teadélutánok "csúcspontjaként" mutatták be legfrissebb szerzeményüket….
Szerencsére a tudósok ráébredtek arra, hogy a múmiákon keresztül, kiválóan nyomon lehet követni egyes betegségek kifejlődését, öröklődését, és időben megállították azt a folyamatot, ami valószínűleg minden múmiát megsemmisített volna…

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés