1821. októbere volt. Thomas, Lord Glamis és felesége, Charlotte Grimstead első gyermeküket várták. A fiú világra jött, de még aznap meg is halt. Következő évben a Lady ismét fiúnak adott életet, aki szerencsésen életben maradt és a Thomas (beceneve Ben volt) nevet kapta. Harmadik fiúként Claude érkezett a családba, aki aztán megörökölte a címeket, Glamist… és a titkot. A szörny titkát.
Mivel Thomas gyermektelenül halt meg (holott volt felesége, de az asszony 28 évesen elhalálozott), Claude lépett elő örökösnek. Ötgyermekes, vidám családapa volt, aki azelőtt is hallott már „a titokról”, de nem sokat törődött vele. Azonban minden megváltozott, amikor előlépett örökösnek.
Ben gyermektelenül halt meg, 1865-ben, így öccse, Claude lett Strathmore 13. earlje. (…) Beiktatásától fogva három különös dolog történt.
Az első az az ijesztő változás volt, ami magában az Earlben ment végre, attól fogva, hogy megtudta a családi titkot. Úgy tűnik, nem hallott róla azelőtt mivel nem ő volt a legidősebb gyermek. Ő maga így fogalmazott erről:
Azt mondtam a nejemnek: „Gyakran viccelődtünk erről, de most… Jártam abban a szobában. Ismerem a titkot. Ha szeretsz, nem említed többé a dolgot…”

A második furcsa dolog a kastély (sokadik) átépítése folyamán következett be. Egy munkás véletlenül felfedezett egy átjárót, egy szobát, és amit ott látott, úgy megrémítette, hogy majdnem szörnyethalt. Az Earl nem volt otthon, de az intézőjétől kapott telegram hatására hazasietett, és vallatóra fogta a munkást. Miután mindent megtudott, felpakolta az illetőt egy halom pénzzel, valamint hajójegyekkel a maga és családja számára, és kiebrudalta őket Ausztráliába.

A harmadik furcsaság a kastélyban felszaporodott kísérteties jelenségek megszaporodása volt.
Mit látott a munkásember?

Jacynth Hope-Simpons azt gyanítja, genetikai rendellenesség állhat a történet hátterében. Peter Underwood író szerint a házaspár (akik első unokatestvérek voltak), első gyermeke egy torzszülött volt. A pletykákat a bába indította el, aki a szülésnél jelen volt. A gyermek nagyon rossz egészségi állapotban volt, nem látszott valószínűnek, hogy megéri a másnapot. Így aztán a bába hazament, a gyermek azonban életben maradt. A bába nem tett lakatot a nyelvére, valamint az állítólag halott gyermeknek még sírköve sem volt. Az okos skótot hamar összeadták, öt bab hány bab, valamint amit kettőnél többen tudnak, az már nem titok. Így indult el a szörny legendája – egy szerencsétlen, genetikai rendellenességgel született gyermeké…
Torzszülöttként talán mentálisan sem volt ép, de ő volt a soron következő Earl..Természetesen a probléma megoldást kívánt. Csecsemőket akkor sem szokás megölni, ha csúfak, sérültek, de Glamist és a címeket nem örökölhette egy szörny. Ezért eltitkolták, hogy él. Öccse, Thomas (aki gyermektelenül halt meg, s talán nem véletlenül nem akart gyermeket nemzeni), huszonegy évesen örökölte a titkot.
A kinézetéről is van tudomásunk. James Wentworth-Day szerint „hordószerű mellkasa szőrös volt, mint a lábtörlő, feje egyenest vállai közé szakadt, karjai-lábai mint a játékbabáké” James Wentworth-Day egyébként egyenest magától a királyi családtól szerezte az információkat, és nem is akármilyen informátora volt… de erről majd később.
A szörnyet természetesen egy titkos szobában tartották (már megint), amit persze kalandvágyó emberek többször is megpróbáltak megtalálni. Egy alkalommal törülközőket lógattak ki a kastély összes ablakából, hogy így találják meg a titkos szobát. Kétszeresen is meghökkentek: több olyan ablak is volt, amiből nem lógott törülköző, másodszor pedig mielőtt megvizsgálhatták volna a törülközőtlen ablakokat, hazaért a házigazda, és a kíváncsi kedvű kutatókat páros lábbal rúgta ki fedele alól.
A titkot csak a család férfitagjai örökölhették, mindig a soron következő Earl, valamint az intéző. Cecilia Bowes-Lyon, Glamis grófnője megpróbálta kifürkészni a titkot. Az intéző erre azt mondta neki „Legyen hálás, hogy nem tudja a titok természetét, különben egy éjszakát se töltene többet e fedél alatt..” Az  intéző nem beszélt a levegőbe: aznap, amikor ő maga megtudta a titkot, menten kiköltözött a kastélyból.
A szörny tehát 1821-ben született, és az 1920-as években még életben volt. A munkásemberes incidens az 1870-es évek környékén történt, ekkor szerencsétlen torzszülött az ötvenes éveiben járhatott, valamint bőven élt a kíváncsi grófnő (1862 – 1938) idején is.<
Annak pedig, hogy Glamis titkát ennyire őrzik, igen jó oka van.

James Wentworth-Day magától a Queen Mumtól szerezte a szörnyre vonatkozó információit. Claude, a harmadik fiú, nem más, mint a Queen Mum nagyapja. A szörny tehát Erzsébet angol királynő üknagybátyja!
Eleinte ugyan csak a szégyen vehette rá a famíliát, hogy ennyire eltitkolják egy genetikai sérült gyermek létezését (1821-ben vagyunk), de mostanra már pláne jó oka van a királyi családnak arra, hogy ne feszegessék Glamis titkát. Ugyanis ha ez a probléma örökletes, bármikor felbukkanhat egy újabb torzszülött a brit királyi családban.
És mielőtt valaki azt hinné, hogy ugyan, dehogy – nagyjából tíz évvel ezelőtt derült ki, hogy a Queen Mum unokahúgai: Katherine és Nerissa Bowes-Lyon, 22 és 15 éves korukban elmegyógyintézetbe kerültek. A lányok szellemi szintje kb. egy hatévesének volt megfelelő, beszédképtelen voltak, önmagukról nem tudtak gondoskodni. A lányok 1940-ben, illetve 1961-ben haltak meg.
És hogy hol itt a bibi?
Katherine ma is él.
Nerissa pedig 1986-ban halt meg. A sírját mindössze egy műanyag táblácska jelölte, a nevével és a sorszámával…
Katherine húga halála után sem volt egyedül abban az eldugott intézetben, ahova besuvasztotta a szerető családja. Három unokatestvére, házasság révén szintén királyi rokonok – és szintén súlyos szellemi fogyatékosok -, évtizedeken át ott voltak vele… Neveik:  Idonea, Etheldreda, és Rosemary Fane.
Az öt lány hosszú ideig élt. Katherine és kivételével mindannyian a tízes években születtek (Etheldreda 1922-ben), hetven- és kilencvenéves kort megélve. Katherine és Rosemary Fane nyolcvan felett vannak. A Queen Mum, nagynénjük, 101 éves korában halt meg.
Ha ebbe a hosszú életű (és némely ágon terhelt) családba ismét születne egy genetikai sérült, az vajon milyen hatással lenne az angol birodalomra?...

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.